3. Rész

.:Liana Wilson:.

  
~Hétfő,09:45~

Ma elmegyünk Lucy-vel megvenni a falfestéket, mivel átakarjuk festeni a konyha falát, a leégett részeken. Délután pedig hozzák az új sütőt a; már nem használható helyébe.

Kikászálódok az ágyból és átballagok a fürdőszobába. Na igen csak, hogy be van zárva az ajtó, ami nem mást jelenthet, minthogy valaki bent van. Elkezdek kopogni de semmi válasz, úgyhogy megint megpróbálom kinyitni az ajtót, amit nem kellet volna... A végén nekiesek valakinek, aki pont akkor lép ki a helyiségből.
- Hoppá... -mondja reggeli, rekedtes hangján Harry.
- Te ilyenkor már fel vagy? Általában délig az ágyban fekszel.  -lépek hátra egyet.
- Golfozni megyek egy barátommal.  -válaszolja, miközben a nyakába rakja a törölközőt.
- És te? Mármint azt tudom, hogy már ilyenkor fel szoktál lenni, de hova készülsz ma? -kérdezi angyali mosollyal.
- Festéket venni, aztán festeni. -mondom el a napi unalmas programomat.
- A-ha. Hát jó. Na gyere, tiéd a pálya. -áll el az ajtóból.
- Köszi és jó golfozást. -mosolygok és bemegyek a fürdőbe.
- Neked meg jó festést. -mondja és elmegy.
Lefürdök, aztán egy törölközőt magamra csavarva visszamegyek a szobámba. Felveszem a világoskék farmeromat és az egyik csíkos, bő felsőmet, majd egy rózsaszín sálat rakok a nyakamba. Igazából utálom a sálakat, de ez valahogy nagyon a szívemhez van nőve! Még berakom a telefont a zsebembe, aztán átmegyek Lucy szobájába.
- Hahó. -köszönök az éppen tükör előtt álló lánynak.
- Szia. Mindjárt kész vagyok.
- Oké.

~ ~ ~ ~ ~

Elsétálunk a festékboltba, ami nem messze van tőlünk. Megvesszük a megfelelő festéket, és szépen visszaballagunk a házba.
- Jó reggelt. -mondja Zayn, miközben bögrével a kezében jön oda hozzánk.
- Neked is. -válaszoljuk majdnem egyszerre.
- Többiek? -kérdezi Lucy, miközben elhalad Zayn mellet.
- Liam és Louis épp reggeliznek, Harry elment, Niall és Zora pedig szintén távozott valahova. -megy Lucy után Zayn.
Malik mindent pontosan mondott el, ugyanis tényleg reggelizés folyik a konyhában.
- Reggelt.  -köszön egyszerre a két srác.
- Megvették a festéket?  -kérdezi Louis, miközben vígan eszik.
- Mivel más nem volt rá hajlandó; igen. -ülök le vele szembe.
-Hey! Tegnap ide hívtam a bútorost... szerintem sokat tettem. -áll fel Lou és, mint aki jól végezte a dolgát felballag az emeletre.
- Ha ez jelent valami; számíthattok rám a festésben. -néz rám Liam.
- Remek. -mosolygok rá, és szedtek a kajából, amiből a többiek is esznek.
- Ja, amúgy hívott Mr.Downey,hogy este menjünk át a nagyterembe.  -ül le Liam mellé Zayn.
- Miért?  -kérdezi Lucy.
- Beszélni akar velünk.  -válaszolja Liam.
- Oké.
- Na... akkor reggelizzünk meg, aztán kezdődhet a festés. -mondja unottan Zayn, akinek pont ekkor csörren meg a telefonja. Felveszi, majd arrébb sétál.
- Bocs srácok, de nem segíthetek az ecsetelésben. Lerobbant az egyik barátom autója, és megkért, hogy menjek érte.  -jön vissza hozzánk a telefon beszélgetés után.
- Akkor ketten fogjuk festeni a falat?  -kérdezem és ránézek Liam-re.
- Te nem leszel itthon?  -néz kérdőn Zayn, Lucy-re.
- Találkozom valakivel.  -válaszoljaLucy.
- Tényleg?  -nevet Zayn.
- Most mi van?
- Semmi,csak... Ne értsd félre szép vagy meg minden, és nem is ezen nevettem, hanem azért mert elképzeltem, hogy milyen srác az, akivel találkozol.  -magyarázza Zayn.
- Te honnan veszed, hogy fiúval találkozom? Másodszor meg... szerinted rossz az ízlésem?  -kérdezi Lucy.
- Nem mondtam, hogy rossz az ízlésed, hiszen nem. Hülyeségeket beszélek, hiszen reggel van. -beszél gyorsan, Zayn.
-Na én mentem, sziasztok! -mondja, aztán kimegy a konyhából.
Mi csak nézünk utána, mint aki szellemet látott. 
- Oké. -törli meg a száját Liam.
- Azt hiszem én is megyek. -szólal meg Lucy, aztán távozik.
- Akkor festünk? -mosolyog Liam, mire bólintok.

~ ~ ~ ~ ~

A reggelizés után elraktuk a kaját az asztalról, aztán elpakoltunk a pult körül, hogy festhessünk. Én még gyorsan átvettem a ruhám valami olyanra, amit nem baj ha festék ér.

Minden jól megy hallgatjuk a rádiót és beszélgetünk.. mindaddig amíg Liam nem teszi azt, amit..
- Ott egy nagy bogár. -mutat mellém.
- Hol? -nézek oda ahova mutat, mire hirtelen megérzek egy simítást. Visszafordulok Liam felé, aki nevetve figyel.

Először csak kérdőn nézek rá, aztán rájövök mi olyan vicces.. Rám kente a festéket.
- Liam! -kiáltom, és ugyan azt csinálom vele, amit Ő velem.
- Ne már! Ezt a pólót a nővéremtől kaptam. -akad ki.
- Bocsi,én nem akar... -sajnálkozok, de aztán újabb festéket kapok a pólómra.
- Csak vicceltem... Ez egy sima itthoni póló. -nyugtat meg.
- Hé! -ütöm vállba. - Máskor ne hozd rám a szívbajt. -nevetek, és újra a falra meredek.
- Oké, ígérem,hogy nem fogom. -esedezik, és nevetve megrázza a fejét.
- De ezt most akkor is visszakapod. -mondom, és újabb adag színt kenek a kezére.
- Tényleg? Akkor ezt figyeld.! -néz rám játékosan, és elkezd összevissza kenni. De én sem hagyom magam... miközben próbálok ellenkezni, a festékes ecsettel hadonászok.
A végén ott kötünk ki, hogy majdnem hátra estek... de szerencsére Liam gyorsan elkapja a karomat, és így tart meg egyensúlyban. Csak pár centi köztünk a hely, de egyikünk sem mozdul. Kivéve, akkor amikor Louis meg nem jelenik az ajtóban.
- Khmm... Bocs, srácok de a festéket nem a falra kéne kenni? -hallatszik Louis, nevető hangja.
Payne és én villámként húzódunk el egymástól, és nézzük az ajtóban, karba tett kézzel álló Louis-t.
- Ha már így tudod... Miért nem festesz te is?  -kérdezi Liam.
- És akkor ti miért nem festetek? Mármint a falon.  -néz kérdő pillantásokkal ránk.
- A falat festjük. -szólalok meg.
- Aha. Akkor miért van egy nagy csík Payno kezén és a te pólódon?
- Hány kérdést fogsz még feltenni?  -kérdezi Liam  mosolyogva.
Őszintén; nem értem, hogy tudd Liam azon mosolyogni, hogy Louis mindenféle kérdést feltesz. Ugyanis bár, eddig semmi olyat nem kérdezett, attól még biztos vagyok benne, hogy Lou félreértette a dolgokat.
- Nem sokat, csak tudatni akarom veletek, hogy láttam mindent. -kacsint Louis, de két másodperc múlva egy nagyot ugrik.
- Basszus, Niall!!  -kiált fel ijedtében.
- Bocs haver, azt hittem hallod,hogy megjöttünk. -nevet Niall, aki időközben Zorával együtt belépett a konyhába. És, hogy miért ugrott fel Louis?
Megijedt, amikor Niall mellette dermedt, és rárakta a kezét a vállára.
- Hogy haladtok a festéssel? -érdeklődik Zora.
- Hát, ami azt illeti.... -kezd bele a szövegébe Louis.
- Egész jól. -vág bele Liam.
- Segítsünk vagy befejezitek?  -kérdezi Niall.
- Mármint mit fejeznek be? -jön a következő beszólás Louis-tól.
- Nyilvánvalóan a festést.  -nézek rá szúrós szemekkel.
- Öhm... Szóval?  -néznek ránk furán, Niall-ék.
- Befejezzük mi.  -válaszolja Liam.
- Mit?  -kérdezi Louis.
- A festést!  -mondjuk egyszerre Liam-mel.
- Jól van, ha ti mondjátok. -teszi fel a kezeit és elmegy.
- Ez meg miről beszélt?  -kérdezi Zora.
- Hülyeségekről.  -válaszolja Liam.
- Semmi érdekesről. -vonok vállat, és visszafordulok a falhoz, majd elkezdem befejezni az abba hagyott munkát.
- Na jó, mi megyünk.? -kérdezi Niall.
- Aha. -hangzik a válasz Zorától.
- Sziasztok. -köszön Liam, aztán újra mellettem áll.
- Minden rendben? -kérdezi nyugodt hangon.
- Persze. Semmi baj. -nézek rá, mire Ő édesen mosolyog.
- Biztos?
- Igen. De ugye tudod, hogy Louis félreértett valamit.
- Félreértett? Mit? -kérdezi, mint aki nem tudja.
- Tudom, hogy direkt csinálod. De nem jön be.
- Nem tudom miről beszélsz.  -kezd el festeni, és közben villant egy féloldalas mosolyt.
- Oké.  -nézek még mindig rá.
- Jó.  -mondja két betűs válaszát.