Az a szerencse, hogy az esküvő nem pont Mullinger-ben lett megszervezve, ugyanis egy kicsit hosszú utat kellene megtennünk. De így, hogy közel London-hoz lett megvalósítva, csak pár kilométert kell utaznunk az ellenség házáig.
Szép lassan leparkolok, majd kiszállok a kocsiból a többiekkel együtt.
- Na szóval, mi a terv? -igazítja meg a nyakkendőjét Harry. - Gondolom nem fogunk csak úgy besétálni, és bemenni az irodájába.
- Tényleg nem! Először is csoportokba szerveződünk, aztán az egyik részünk belopózik az irodába, a másik részünk pedig kideríti, hogy azok ott miben sántikálnak. -bök a fejével jobb oldalra Zayn, ahol három srác áll.
- Azokat az idiótákat még ide is magával hozza? -kérdi összeszorított kezekkel, Niall.
Jól ismerjük ezt a három srácot. Mindannyian Allan-t "szolgálják", vagyis - más szóval - benne vannak a SuperBads-ben.
- Szerinted ha Allan van valahol, akkor ők nincsenek ott? -nevet gúnyosan Harry.
- Na srácok, szerintem kezdjük el a bevetést. -mosolyodik el Louis.
- Igazad van. Szóval, akkor Harry, Louis, Niall és Zora szépen kideríti, hogy mire készülnek azok a barmok, addig pedig a többiekkel besétálunk a rendezvényre. -vázolom a tervet, amikor nekem jön hátulról valaki.
- Hé! -fordulok dühösen abba az irányba, ahonnan a lökés érkezett.
- Elnézést. -morogja az egyik srác, aki eddig még a kocsiknál állt a többivel.
- Jobb ha megyünk. Kezd ez az egész furcsa lenni nekem. -szólal meg Zayn, aztán pár perc múlva már a terv szerint csináljuk a dolgokat. Liana, Lucy, Zayn és én megindulunk a bejárat felé, míg Harry-ék egy másodperc alatt eltűnnek az ellenkező irányba. Megállunk egy pillanatra a ház ajtajánál, aztán belépünk. Oda bent jazz számokat játszannak, miközben több kiöltözött ember beszélget vagy éppen táncol, a kellemesnek mondható zenére. Körülnézek és rögtön megakad a szemem egy bájos lányon, aki egy háttal álló férfival beszélget.
- Megvan Allan és a lánya. Hogyan tovább? -fordulok a többiek felé.
- Nem azt mondtátok, hogy mindent kiterveltetek? -néz rám kérdőn Liana.
- Hát valamilyen értelemben igen, de nagyon sokat nem gondoltunk ki. -válaszol helyettem is Zayn.
- Oké. Hát akkor szerintem üdvözöljük őket. -szólal meg Lucy, és megindulna ha Zayn nem rántja vissza.
- Szerintem nem úgy kéne oda mennünk, hogy állunk így külön négyen. -mosolyodik el Malik.
- Miért akkor, hogy menjünk oda te Tervzseni?
- Mondjuk így. -mondja Zayn, és ugyanebben a pillanatban karon ragadja Lucy-t.
- Na gyerünk már! Nem akarok egész este ezen a helyen lenni. -néz rám és Liana-ra, Zayn.
- Jól van, na.-forgatom a szemeimet, és a jobb karomat a mellettem álló lány felé nyújtom. Lassan, de ütemesen megindulunk Allan-ék felé. A férfi lánya, épp akkor megy el, amikor mi odaérünk.
Megbeszéltük, hogy Liana-val Allan környékén maradunk, míg Zayn és Lucy megkeresi az idegent.
- Mr. Allan Jeffrin? -szólítom meg, Allan-t, és az egyik kezemet felé nyújtom.
- Igen.? Én lennék. -fogadja el a kézfogást, miközben végig az arcomat nézegeti.
- Kikhez van szerencsém? Már elnézést, de nagyon ismerősök vagytok.
- Valóban, már sokszor találkoztunk. -mondom, majd folytatom.
- Liam Payne! Két éve a lánya buliján énekeltem a bandatársaimmal. -vetek felé egy féloldalas mosolyt.
- Á, már értem! Nos, akkor örülök, hogy megint találkoztunk. Sőt, nem is tudod mennyire. A lányom, megint szeretné ha fellépne a bandátok. Milyen véletlen, hogy épp most találkozunk! -nevet, aztán hozzáteszi, hogy ha gondolom megbeszélhetjük az időpontot az irodájában.
- Persze. Szóljon ha alkalmas az idő. -válaszolom, mielőtt elmegy.
Kigombolom az öltönyömön lévő gombot, aztán a szememmel végig követem Allan útját. Egy ismeretlen férfihoz megy oda, akivel aztán kimennek a házból.
Most jött el az alkalom! Addig amíg Allan kint van a vendégével, addig mi szépen belopózhatunk az irodájába.
- Most vagy soha. -nézek Liana-ra, mire bólintva megindul az emeletre vezető lépcsők felé.
Szapora léptekkel követem. Egy pillanat múlva már az irodában vagyunk, és papírokat meg dokumentumokat keresünk, amikkel előbbre juthatunk az üggyel kapcsolatban. A könyvek között keresgélek, amikor Allan és egy másik férfi hangja csendül fel.
- Liam... -néz rám aggódva és megoldásra várva Liana. A kezemben lévő könyvből még gyorsan kiveszem a benne lelt papírt, aztán a könyvet visszarakva gondolkodva lépek Liana mellé. Már túl késő lenne kimenni a helyiségből, mivel belép a két férfi meglepő pillantásokat vetve.
- Ti meg mit kerestek itt? -néz ránk érdeklődve Allan.
- Csak a fellépésről szerettünk volna beszélni. -válaszolom hirtelen ötlettől vezérelve.
- Á, értem. De nem azt beszéltük meg, hogy majd ha nekem alkalmas lesz, akkor ejtjük meg a beszélgetést? -ül le az asztalához, miközben a másik férfi megáll mellettem, és gyanús tekintettel figyel.
- Igen, viszont muszáj indulnunk, mert van egy másik parti, amire hivatalosak vagyunk. Szóval, ezért úgy gondoltam, hogy az lesz a legjobb ha most felkeresem magát, és elintézzük az időpont egyeztetést. -magyarázom, miközben próbálom nem felkelteni az érdeklődését még jobban.
- Nos, rendben. Egyébként a barátnőd, minden hova veled megy? -néz Liana-ra, elmosolyodva.
- Nem vagyok a barátnője. -szólal meg a mellettem álló lány, ellenkező hangon.
- Elnézést! Utólag már eszembe jutott, hogy nem nagyon olvastam a hírekben, hogy kapcsolatban lennél Liam. -nevet fel Allan, és előhúz az asztaláról egy mappát, Főbb események címmel.
Az elkövetkezendő percekben mindent megbeszélünk a "legnagyobb örömömre" ! Nem nagyon volt kedvem hozzá, hogy negyedóráig az úgy nevezet "ellenségem" beszédét és idétlen nevetését hallgassam... De a lényeg, hogy találtunk egy lehetséges nyomra vezető iratot...
.:Zayn Malik:.
Lucy-vel már kb. fél órája bolyongunk kint a ház előtt, de semmi különös nem történik. Megint körülnézek alaposan, de még mindig nincs semmi furcsa a környéken.
- Hol a francba vannak? -morgok hangosan.
- Honnan tudjam? -néz rám dühösen.
- Oké, figyelj! Nem tudom, hogy mi bajod van velem de jobb lenne ha legalább a küldetéskor félretennéd a haragodat. -fordulok felé.
- Nincs veled semmi bajom, csak... ahjj... -hajtja le a fejét.
Ekkor egy nagy zaj csapja meg a fülemet.
- Mi a fene ez a hang? És honnan jön?
- Szerintem arról. -mutat Lucy - nem messze attól a helytől, ahol nem rég álltunk - egy pontra.
- Oda menjünk? -kérdezem picit bizonytalanul, mire egy apró biccentést kapok válaszul. Megindulunk a hangok irányába, viszont amikor közelebb érünk; megtorpanunk. Harry és Niall azokkal a srácokkal verekszik, akiket láttunk. Louis és Zora pedig gőzöm sincs, hogy hova tűntek de nincsenek itt az egyszer biztos.!
Halkan leguggolunk a konténerek mögé.
- Sziasztok. -ül le mellénk Liam és Liana, halkan.
- Helló.. Kiderítettetek valamit? -nézek rájuk kérdőn.
- Lehetséges, de ezt majd később megbeszéljük... -válaszolja Liam.
Épp földre teríti az egyik fickó Harry-t, amikor Liam ráugrik és leüti a srácot.
- Kösz. -mondja Harry, miközben feláll a földről.
- Hol van Zora és Louis? -kérdezi Lucy aggódva, mint aki rosszat sejt.
- Elmentek már egy félórája, mert láttak egy férfit, aki bement a házba. Azt mondták, hogy körül néznek a környéken. -válaszolja Niall, miközben hason rúgja Dylan-t.
- Srácok... azt hiszem, valami történt velük.. -néz kétségbeesve Lucy.
- Látomásod volt? -lép hozzá Niall.
Az eközben feltápászkodott Dylan most haragosan Niall felé tart. Tudom, hogy cselekednem kell, ezért egy erős, határozott mozdulattal beleverek a hátába, mire ő összeesik.
- Mindjárt itt vannak. -motyogja Lucy.
- De kik? -emeli fel a hangját idegességében Niall, kérdésére azonban választ nem kap.
- Zora!! -kiált fel Lucy, és majdnem oda fut a fogva tartott lányhoz, azonban magamhoz húzom.
-Nyugalom... -suttogom neki, és próbálom nem elengedni. Tudom, hogy csak rontana a helyzeten ha oda szaladna a testvéréhez, akinek a fejéhez egy pisztolyt tartanak. Mindeközben pedig remélem, hogy Niall ott marad a helyén... Legalább is addig, amíg nem lesz meg az alkalmas pillanat a szabadításhoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése